2023. június 2-án, a Magyar Közlöny 2023. évi 81. számában került kihirdetésre a szakképzésben lezajlott átalakítás utólagos hatásvizsgálatából adódó törvénymódosításokról szóló 2023. évi XXXIII. törvény. A módosítás hatálybalépési időpontja 2023. július 1, azonban néhány változást csak szeptember 1-jétől kell alkalmazni.
A szakképzés jogszabályi környezetében változások álltak be 2023. július 1-vel, viszont számos esetben ezek nem azonnali hatályúak, hanem 2023. szeptember 1-től lesznek irányadók. Felhívjuk szíves figyelmét az alábbi összefoglaló áttekintésére, tanulmányozására. Ezek megtalálhatóak a www.dualis.mkik.hu oldalon is. A jogszabályi változások javarészt egyszerűsítették az elszámolás során figyelembe veendő szempontokat, ezáltal könnyebbé vált a számítás menete mind a szabadságok, mind a bérek tekintetében. Az igénybe vehető adókedvezmények kapcsán történt a legmarkánsabb változás, ami alapos átgondolást követel meg azon duális képzőhelyek részéről, amelyek saját dolgozóik képzésében gondolkodtak/gondolkoznak.
Azon duális képzőhelyek, amelyek az eddigi gyakorlat során a már folyamatban levő munkaszerződéseket bővítették a szakképzési tartalommal és a képzés befejeződik 2023.12.31. előtt, és már nem szeretnének további képzésekben részt vállalni, nincs tennivalójuk. Azoknak azonban, akiknek a képzésük átnyúlik a 2024-es évre, szükséges új szakképzési munkaszerződést kötniük és a gazdálkodó egységet nyilvántartásba vetetni, mert ennek hiányában 2024.01.01-től a gazdálkodó egység megszűnik duális képzőhely lenni, és nem számíthat sem TAO, sem SZJA, sem SZOCHO kedvezményre.
Ez év augusztus 1-től új elszámolási rend lép életbe, mely számottevő változásokat eredményez a szakképzési munkaszerződések után elszámolható adókedvezményeket tekintve. A változás a már megkötött munkaszerződésekre is érvényes. A törvénymódosítás oka az, hogy azon képzési formákban, ahol nem igazodik az elszámolható adókedvezmények mértéke a duális képzőhelyen az adott nap szakirányú oktatással eltöltött idő mértékéhez, kerüljön megszüntetésre. Eddig, egy képzésben résztvevő személy után a duális képzőhely akkor is elszámolhatta az 1 munkanapra járó adókedvezményt, ha a munkavállaló aznap csak 1—2 órában végzett a szakirányú oktatáshoz kapcsolódó tevékenységet. A továbbiakban olyan arányban lehet elszámolni az adókedvezményt, amilyen arányban egy munkanapon a képzésben résztvevő személy a duális képzőhelyen szakirányú oktatásban részt vesz, vagyis 1 óra szakirányú tevékenység után a napi normatíva 1 órányi részét lehet kedvezményként elszámolni.
Azon potenciális partnereink, akik a jövőben tervezik, hogy a duális képzőhellyé válás folyamatába lépnek, mellékelten megtalálhatják az ehhez szükséges dokumentumokat (1. nyilatkozat a duális képzés rendszerébe való belépésről; 2.: Nyilvántartásba vételi kérelem; 3. Kamarai szempontrendszer vázlata).
(Kattintson a képekre a dokumentumok eléréséhez!)
Megjelent a szakképzési törvény módosítása
2023. június 2-án, a Magyar Közlöny 2023. évi 81. számábanhirdették ki A szakképzésben lezajlott átalakítás utólagos hatásvizsgálatából adódó törvénymódosításokról szóló 2023. évi XXXIII. törvényt.
A jogszabálymódosítás – amelynek célja a szakképzés szabályozásának finomhangolása – több ponton érintette a szakirányú oktatásra, a szakképzési munkaszerződésekre és a duális képzőhelyekre vonatkozó rendelkezéseket. A módosítás általános hatálybalépési időpontja 2023. július 1, azonban bizonyos változásokat csak szeptember 1-jétől kell alkalmazni.
A módosult és új szabályok könnyebb alkalmazása érdekében a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara az alábbi, rövid tájékoztatót állította össze a duális képzőhelyeket érintő legfontosabb változásokról.
Frissítve – 2023. július 6.
A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény[1] duális képzéssel kapcsolatos módosításai[2] – 2023. június
1. A duális képzőhelyeket közvetlenül érintő változások
1.1. Saját dolgozói munkaszerződések[3]
Saját munkavállaló szakirányú oktatása a módosítás szerint kétféleképpen történhet duális képzés keretében:
- a) Ha a foglalkoztató duális képzőhely (nyilvántartásba vette duális képzőhelyként a gazdasági kamara), köthet szakképzési munkaszerződést a saját munkavállalójával, így párhuzamosan kétféle jogviszonyt fenntartva. Ez a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (Szocho törvény) szerinti adókedvezmény igénybevételére is jogosít.
- b) Az eredeti munkaszerződés – duális képzési célú – módosításatovábbra is lehetőség. A lényeges változás ez esetben, hogy bár a módosított munkaszerződés alapján kerül megszervezésre a saját dolgozó szakirányú oktatása, azonban az nem válik szakképzési munkaszerződéssé, ami számos ponton egyértelműsíti a jogalkalmazást. Ebben az esetben nincs szükség kamarai nyilvántartásba vételre, viszont a Szocho törvény szerinti adókedvezmény sem vehető igénybe.
Megjelenik a kinevezés kifejezés a szabályozásban, ami azt jelenti, hogy nem csak a Munka Törvénykönyve (Mt.) szerinti munkaviszony, hanem más foglalkoztatásra irányuló jogviszony esetében is lehetőség van az eredeti jogviszony módosítása mellett saját munkavállalót képezni.
1.2. Más foglalkoztató dolgozójának szakirányú oktatása
Változás, hogy a szabadságot nem, csak a munkabért kell arányosítani a munkaviszony időtartamának megfelelően, ha a szakképzési munkaszerződés megkötésére más foglalkoztatóval fennálló, foglalkoztatásra irányuló jogviszony (más munkáltatóval fennálló munkaviszony vagy pl. egészségügyi szolgálati jogviszony) mellett kerül sor.
1.3. Szakképzési munkaszerződés, szakirányú oktatás[4]
1.3.1. Kezdő időpont
A tanulói jogviszonyban, közismereti oktatással párhuzamosan szervezett szakirányú oktatás csak tanévhez kötötten szervezhető meg.
Szakirányú oktatás tanulói jogviszonyban – a kizárólag szakmai vizsgára felkészítő szakmai oktatás kivételével – kizárólag a tanítási év első napjától szervezhető. Ezzel egyértelművé válik a szakirányú oktatás első lehetséges napja, azaz tanulói jogviszony esetén nem válhat hatályossá a szakképzési munkaszerződés közvetlenül az ágazati alapvizsga letétele után, még annak tanévében.
1.3.2. Rövid ciklusú szerződések
A módosítás egyrészt lehetővé teszi, hogy egy naptári éven belül kétszer, akár két tanévben is lehessen rövid ciklusú szakképzési munkaszerződést kötni, továbbá alkalmazkodik a rövidebb idejű, kéthetes egybefüggő szakmai gyakorlatokhoz.
Rövid ciklusú szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel (a kettő együtt a továbbiakban: szakmát tanuló) köthető évente legfeljebb két alkalommal, az eddigi 4-12 hét helyett egyenként 2-12 hét, de éves szinten összesen legfeljebb 12 hét határozott időtartamra.
1.3.3. Közreműködő bevonása
Ha a duális képzőhely a szakmát tanuló szakirányú oktatásához közreműködőt vesz igénybe, akkor a közreműködőnél történő foglalkoztatás tartama a szakképzési munkaszerződés alapján létrejött munkaviszony időtartamának 49 százalékáig terjedhet a korábbi évi legfeljebb 44 munkanap helyett. A duális képzőhely ugyanúgy felelős a közreműködőnél folyó szakirányú oktatásért, mintha az maga végezné. A módosítás értelmében a gazdasági kamara végzi a szakirányú oktatás ellenőrzését nemcsak a duális képzőhelynél, hanem a duális képzőhely által bevont közreműködőnél is.
1.3.4. Fiatalkorú munkavállalók
Az Mt. fiatalkorú munkavállalókra vonatkozó – 2023. január 1. óta hatályos –, a 16. életévüket be nem töltött munkavállalók napi munkaidejét érintő változása az Szkt. módosítás értelmében a szakképzési munkaszerződés keretében foglalkoztatottakra nem vonatkozik, így a duális képzésben részt vevő 16 év alatti fiatalok újra napi 7 órában foglalkoztathatók. A 18 év felettiek napi 8, az ennél fiatalabbak napi 7 órában vehetnek részt szakképzési munkaszerződéssel a duális képzésben. A napi munkaidőbe a munkaközi szünet időtartama is beszámítandó.
1.3.5. Munkaidőkeret, szabadság
A szakmát tanuló számára legfeljebb négyhetes munkaidőkeretet lehet elrendelni, az eddigi kéthetes munkaidőkeret helyett. A nagyobb munkaidőkeret nagyobb szabadságot eredményez a munkaidő-beosztásban.
A végrehajtási rendeletből törvényi szintre emeli a módosítás szakképzési munkaszerződés esetén a munkaszüneti vagy pihenőnapon, illetve iskolai szünetben igénybe vett idő helyett biztosítandó szabadidőre vonatkozó szabályt. Törvényi szinten szükséges az eltérést megengedni, mivel az Mt. ezt a fiatal munkavállalók esetén általában tiltja.
Megszűnik a szakmát tanulót a szakmai vizsgát megelőzően kötelezően és egységesen megillető 15 munkanapos egybefüggő felkészülési idő, ennek kereteiről a szakképző intézmények a szakmai programjukban önállóan rendelkezhetnek majd. (A részletszabályok az Szkr. módosításában jelennek majd meg.)
A nyári szünetben kötelezően, egybefüggően kiadandó szabadság mértéke 15 munkanapról 20 munkanapra változik. Az éves összes szabadság mértéke a módosítás értelmében többé nem életkorhoz kötött, hanem a jogviszony típusától függ (tanulói jogviszonyban évi 45 munkanap, felnőttképzési jogviszonyban évi 30 munkanap).
A módosítás rögzíti, hogy távolléti díjat kell fizetni, ha a szakmát tanuló a szakképzési törvény végrehajtási rendeletében meghatározott esetben mentesült a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól.
1.3.6. Megszűnés, meghosszabbítás[5]
Megváltozott a szakképzési munkaszerződés megszűnésének időpontja. A módosítás értelmében a szakképzési munkaszerződés megszűnik:
- a tanulói jogviszony, illetve a felnőttképzési jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napján (eddig a megszűnés utáni 30. napon szűnt meg), ha a szakmát tanuló tanulmányait más szakképző intézményben nem folytatja, illetőleg
- a tanítási év utolsó tanítási napján, amelyben a tanuló a szakirányú oktatást közvetlenül követő első szakmai vizsgáját megkezdi. (Eddig ez a sikeres szakmai vizsgához volt kötve.)
A szakképzési munkaszerződést kötő felek megállapodhatnak abban, hogy a szakképzési munkaszerződés határozatlan idejű munkaviszonnyá alakul. Ebben az esetben a munkaviszony a szakképzési munkaszerződés megkötésétől kezdve folyamatosan fennáll.
1.4. Duális képzőhelyként nyilvántartásba vehető szervezetek[6]
A rendelkezés módosítja a duális képzőhelyként nyilvántartásba vehető szervezetek körét, a szakirányú oktatás duális képzőhelyen való szélesebb körű megszervezhetősége érdekében lehetővé teszi a mezőgazdasági őstermelő duális képzőhelyként való nyilvántartásba vételét.
1.5. Biztosítotti jogviszony, szolgálati idő
Az Szkt. 85. § (4) bekezdése hatályát vesztette, azonban a módosítás célja nem az volt, hogy a szakmát tanulók ne minősüljenek biztosítottnak. A módosítás formális, jogtechnikai jellegű, a szakképzési munkaszerződés alapján ugyanis munkaviszony jön létre, munkaviszonyra pedig továbbra is vonatkozik a Tbj.[7], valamint a Tny.[8]. Mindez azt jelenti, hogy változatlanul beleszámít a munkában töltött időbe a szakképzési munkaszerződéses jogviszony, és a szakképzési munkaszerződéssel rendelkezők biztosítottak.
2. A duális képzőhelyeket közvetetten érintő módosítások
2.1. Felnőtteket érintő változások
Felnőttképzési jogviszonyban az ágazati alapoktatás és a közismereti oktatás a módosítást követően folyhat részben (a tanulói jogviszonyra megállapított kötelező óraszám feléig) távoktatásban.
A felnőttképzési jogviszonyban szervezett szakmai oktatás esetén kibővül, pontosításra kerül a jogviszonyra vonatkozó szabályozás.
2.2. Tanév
A tanév rendje a szakképző intézményekre vonatkozóan a továbbiakban önállóan, külön miniszteri rendeletben kerül szabályozásra, eddig ugyanis a köznevelési intézményekre vonatkozóan kiadott tanév rendjét kellett „értelemszerűen” alkalmazni.
2.3. PTT megszűnése
Kivezetésre kerül a programtanterv (PTT), a szakképző intézmények a képzési és kimeneti követelmények (KKK) alapján önállóan dolgozzák ki saját szakmai programjukat. Az eddig a PTT-ben szabályozott kötelező óraszám a KKK-ban lesz rögzítve.
2.4. Működési engedély, együttműködési megállapodás
A nem egyházi, nem állami, nem KEKVA[9] fenntartású szakképző intézményfenntartók a továbbiakban csak öt évre kapnak működési engedélyt, azt pedig ötévenként meg kell újítaniuk.
Az együttműködési megállapodások a magánfenntartók esetén felülvizsgálatra (indokolt esetben megszüntetésre) kerülnek a tényleges tanulói létszámok alapján.
3. Hatálybalépés
A törvénymódosítás általános hatálybalépési időpontja 2023. július 1.
A törvénymódosítás azon változásai, amelyek a szakirányú oktatásra és a szakképzési munkaszerződésre vonatkoznak, 2023. szeptember 1-től alkalmazandók, minden akkor folyamatban lévő szakirányú oktatásra.
Kivétel a saját munkavállaló módosított munkaszerződéssel történő szakirányú oktatása. Ha a szakképzési munkaszerződést 2023. július 1-jét megelőzően kötötték, a szakirányú oktatás legfeljebb 2023. december 31-ig folytatható a korábbi szabályok szerint. Július 1-jétől a saját foglalkoztatónál folytatott szakirányú oktatásra már csak az új szabályok szerint köthető szakképzési munkaszerződés vagy módosítható az eredeti szerződés.
A törvénymódosítás kimondja, hogy a július 1-je előtt módosított munkaszerződés 2023. december 31-ig szakképzési munkaszerződésnek, a foglalkoztató pedig duális képzőhelynek minősül.[10]
[1] Szkt.
[2] Lásd: a szakképzésben lezajlott átalakítás utólagos hatásvizsgálatából adódó törvénymódosításokról szóló 2023. évi XXXIII. törvény – Magyar Közlöny 2023. évi 81. száma
[3] Szkt. új 90/A. § és 90/B. §-ai
[4] Szkt. 84. §
[5] Szkt. 87. § (1) a)-b), 87. § (3)
[6] Szkt. 82. § (1)
[7] a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény
[8] a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény
[9] Közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok
[10] Szkt. 128/A. § (3)-(4)
