A digitális tartalomkészítés az elmúlt években dinamikusan fejlődött, és új gazdasági szegmensként jelent meg a közösségi médiában. A korábbi években a kreativitás, a trendekhez való alkalmazkodás és a követők szerzése volt a legfőbb cél, azonban manapság elengedhetetlen, hogy az online tartalomkészítők tisztában legyenek az adózási kötelezettségeikkel is. A közelmúltban bevezetett jogszabályok és adózási reformok új fejezetet nyitottak az online bevételek kezelésében.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) évről évre szigorúbb szabályozást vezet be annak érdekében, hogy a digitális platformokon keresztül szerzett jövedelmek a megfelelő adózási rend szerint legyenek kezelve. Az adóhatóság az online platformok, mint az Instagram, YouTube, TikTok, és Twitch révén keletkező jövedelmeket nyomon követi, és kötelezi a platformszolgáltatókat az adatszolgáltatásra.
Az online tartalomkészítésből származó bevételek adózása már nemcsak az influenszerek vagy digitális vállalkozók számára érdekes kérdés, hanem minden olyan személy számára is, aki online jövedelemhez jut. Az adózás alá eső jövedelmek köre kiterjedhet többek között a következőkre:
- Reklámbevételek (pl. YouTube, TikTok Creator Fund)
- Szponzorációs díjak, fizetett termékmegjelenítések
- Előfizetéses jövedelmek (pl. Patreon, Substack, Twitch-subscriber rendszer)
- Digitális termékértékesítés: e-book, tanfolyam, coaching
- Donations, tippek, akár Revolut-on, akár Paypalon keresztül
Mindezek a jövedelmek az adóhatóság által figyelemmel kísért és adózási kötelezettséget vonó tevékenységek közé tartoznak. Az adózási szabályok értelmében akkor is kötelező az adófizetés, ha a tevékenység csak alkalomszerű jelleggel történik, vagy ha a tartalomkészítő nem rendelkezik hivatalos vállalkozói státusszal.
A magyar adórendszer az online tartalomkészítők tevékenységét két fő kategóriába sorolja: magánszemélyek és vállalkozók. Az adózás szempontjából nem az számít, hogy valaki miként definiálja magát, hanem a tevékenység jellege és annak rendszeressége.
Magánszemély: Amennyiben a bevételszerzés eseti, alkalomszerű, és nem üzletszerű, akkor a személy magánszemélyként adózik. Az ilyen jellegű jövedelem akkor is adókötelezettséget vonhat maga után, ha a tartalomkészítő tevékenysége nem minősül folyamatosnak.
- Alkalomszerű bevétel: Amennyiben a tevékenység nem rendszeres, és nem célja a folyamatos jövedelemszerzés, a NAV gyakorlatában az ilyen jövedelmek adómentesek lehetnek.
- Rendszeres jövedelemszerzés: Azonban, ha a tartalomkészítő tevékenysége üzletszerűvé válik, akár már az első jövedelem is adókötelezettséget von maga után. A NAV gyakorlata szerint az adózás már a jövedelem első forintjától esedékes, amennyiben a tevékenység ismétlődő és bevételszerzési céllal történik.
Vállalkozó: Amennyiben a tevékenység rendszeres, és annak célja a jövedelemszerzés, akkor a NAV azt vállalkozói tevékenységként kezeli. Ekkor a tartalomkészítőnek vállalkozói státuszt kell felvennie és megfelelő adózási formát választania.
- KATA adózás: Kizárólag belföldi magánszemélynek lehet számlázni; cégeknek nem. Csak főállású, magánszemélynek számlázó influenszerek választhatják.
- Átalányadózás: Az átalányadózás egy kedvező adózási forma, amely magasabb költséghányadot biztosít, de bonyolultabb adminisztrációt igényel.
- Gazdasági társaság (Kft., Bt.): Ha a tartalomkészítő tevékenysége már komplexebbé válik, több fős csapatot von be, vagy ügynökségekkel dolgozik, akkor célszerű gazdasági társaságot alapítani.
Az online tartalomkészítők számára egyre fontosabbá válik, hogy tisztában legyenek az adózási kötelezettségeikkel. A magyar adórendszer folyamatosan változik, és minden, a közösségi médián keresztül szerzett jövedelem adózása fontos kérdés. A megfelelő adózási forma kiválasztása és a könyvelői segítség igénybevétele segíthet abban, hogy a tartalomkészítők elkerüljék az adóügyi problémákat és biztosítják, hogy tevékenységük a jogszabályoknak megfelelően zajlódjon.
