Budapest Főváros Kormányhivatala Foglalkoztatási Főosztályának tájékoztatása alapján összefoglaljuk a duális képzőhelyeket érintő bértámogatások legfontosabb feltételeit.
A bértámogatások célja
A foglalkoztatáspolitikai bértámogatások elsődleges célja új munkahelyek létrejöttének elősegítése, valamint az aktív munkaerőpiacon jelen nem lévő személyek foglalkoztatásának támogatása.
A támogatás általános feltétele, hogy az érintett személy álláskeresőként nyilvántartásba legyen véve az illetékes járási vagy fővárosi kerületi hivatal foglalkoztatási osztályán.
Jelenleg elérhető főbb bértámogatási programok
Ifjúsági Garancia Plusz Program
A program a 15–29 év közötti fiatalok munkához, munkatapasztalathoz vagy piacképes tudáshoz jutását segíti.
A támogatás főbb jellemzői:
- álláskeresőként nyilvántartott fiatalok foglalkoztatásához kapcsolódik;
- időtartama általában 4 hónap;
- egyes hátrányos helyzetű fiatalok esetében 6 hónap;
- mértéke a bruttó bér 50%-a;
- összege legfeljebb havi 350 000 forint.
GINOP Plusz-3.1.1-23-00001 „A munkaerő-kínálat bővítése és fejlesztése” program
A program a 30–64 év közötti álláskeresők munkába állását segíti.
A támogatás főbb jellemzői:
- álláskeresőként nyilvántartott személy foglalkoztatásához kapcsolódik;
- időtartama általában 4 hónap;
- egyes célcsoportok esetében 6 hónap;
- mértéke a bruttó bér 50%-a;
- összege legfeljebb havi 300 000 forint.
A továbbfoglalkoztatás önmagában nem alapozza meg a támogatást
Ha a szakképzési munkaszerződés megszűnését követően a foglalkoztatás folyamatosan fennmarad – például a felek határozatlan idejű munkaszerződést kötnek –, a munkavállaló nem válik álláskeresővé. Ebben az esetben a bértámogatás alapvető feltétele nem teljesül.
A bértámogatási programok hirdetményei akkor is kizárják a támogatás megállapítását, ha a program résztvevője az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét megelőzően már a támogatást igénylő vállalkozásnál állt foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban.
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény alapján a szakképzési munkaszerződéssel létrejött jogviszony munkaviszonynak minősül.
Ennek következtében, ha egy szakmát tanuló vagy képzésben részt vevő személy szakképzési munkaszerződéssel dolgozott egy vállalkozásnál, majd álláskeresővé válik, ugyanaz a vállalkozás a későbbi munkaviszonyban történő foglalkoztatásához nem jogosult bértámogatásra.
Összefoglalva: a szakképzési munkaszerződés munkaviszonynak minősül. Ezért az így korábban foglalkoztatott személy ugyanannál a vállalkozásnál történő későbbi foglalkoztatásához az Ifjúsági Garancia Plusz és a GINOP Plusz-3.1.1-23-00001 program keretében nem állapítható meg bértámogatás.
