Az ESG szemlélet ma már kulcs a vállalati hitelesség és hosszú távú stabilitás erősítésében – a megfelelő stratégiai iránymutatás segíthet ebben.
AZ ESG-ről röviden:
- ESG = olyan vállalati keretrendszer, amely a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási teljesítményt méri
- Cél = megfelelés + üzleti előny
- Első lépés = ESG érintettség vizsgálata
- Kimenet = stratégia + jelentés + adatgyűjtés
Miért fontos az ESG a magyar vállalatok számára?
A fenntarthatóság ma már nem csupán környezeti vagy etikai kérdés, hanem az üzleti működés meghatározó eleme. Az uniós és hazai szabályozások átalakítják a vállalatok működését, egyre nagyobb átláthatóságot, felelős gazdálkodást és társadalmi értékteremtést várva el. Az ESG szemlélet ma már a kis- és középvállalkozások számára is alapelvárás – legyen szó beszállítói minősítésről, pályázati követelményekről vagy finanszírozási döntésekről.
Az ESG nem csak megfelelés: stratégiai előny. Erősíti a vállalat hitelességét, növeli a pályázati és beszállítói esélyeket, javítja a munkáltatói márkát, és hozzájárul a hosszú távú stabilitáshoz.
Hogyan támogatjuk vállalkozását az ESG-megfelelés felé vezető úton?
A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara koordinálásával, valamint a Vállalkozásfejlesztési Projekt támogatásával elkészült az ESG eszköztár kiadvány, amely kifejezetten a hazai kis- és középvállalkozások igényeire szabva nyújt gyakorlati segítséget a fenntarthatósági felkészüléshez.
Segítünk:
- eligazodni az EU-s és hazai ESG-szabályozások között
- megérteni az önkéntes és kötelező előírásokat
- kialakítani a szükséges adatgyűjtési és jelentéstételi folyamatokat
- felépíteni az ESG-stratégiát és az alapvető működési kereteket
- alkalmazni a legjobb gyakorlatokat a vállalat mindennapi működésében
Kiadványunk átfogó és gyakorlatorientált útmutatót nyújt, amely végigvezeti a vállalkozásokat az ESG-szemlélet megértésétől a gyakorlati megvalósításig.
Lapozzon bele! »»»
A kiadvány pdf-ben is letölthetőIDE kattintva. »»»
ESG útmutató és gyakorlati eszközök egy helyen
Az ESG eszköztár célja, hogy közérthető és gyakorlati segítséget nyújtson a vállalkozások számára az ESG követelmények megismeréséhez és az első lépések megtételéhez. A kiadvány bemutatja az ESG alapjait, a legfontosabb hazai és európai szabályozási környezetet, valamint iránymutatást ad az adatgyűjtéshez, a stratégiaalkotáshoz és a fenntarthatósági célok meghatározásához.
A sablonok általános, ágazatfüggetlen keretet adnak. Kialakításukkor arra törekedtünk, hogy önállóan is értelmezhetők legyenek, ugyanakkor nem helyettesítik a részletes, vállalatspecifikus módszertant. Az eszközök a 2023. évi CVIII. törvény (ESG törvény) és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) által kiadott ESG-útmutatók szellemiségét követik, azok rendszerszintű logikájára épülnek.
Az ESG eszköztár útmutató INNEN letölthető »»»
Az Excel-sablonok az alábbi linkekre kattintva letölthetők:
A kiadvány a Vállalkozásfejlesztési Projekt keretében a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával valósult meg.
Támogatói Okirat: NGM_SZERZ/430-3/2025_465/GYMSMKIK/1 
Az ESG egy vállalati keretrendszer, amely a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási teljesítményt méri és fejleszti. Az ESG célja, hogy a vállalatok ne kizárólag pénzügyi eredményeik alapján működjenek, hanem hosszú távú fenntarthatósági, szabályozási és üzleti kockázataikat is kezeljék.
Az ESG három fő területe:
Environmental: környezeti hatások, energiafelhasználás, kibocsátás, hulladékkezelés
Social: munkavállalók, beszállítók, közösségi hatások, munkabiztonság
Governance: vállalatirányítás, etika, átláthatóság, megfelelés
Az ESG a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vállalat mérhető módon kezeli környezeti, társadalmi és vállalatirányítási hatásait. Ez nemcsak jelentéskészítést jelent, hanem adatgyűjtést, célkitűzéseket, belső folyamatokat és üzleti döntéstámogatást is.
Egy ESG rendszer részei lehetnek:
-ESG stratégia
-fenntarthatósági célok
-ESG KPI-ok
-adatgyűjtési folyamatok
-beszállítói értékelés
-ESG vagy fenntarthatósági jelentés
Az ESG nem minden magyarországi vállalat számára kötelező, de egyre több céget érint közvetlenül vagy közvetetten. A kötelezettség függhet a vállalat méretétől, árbevételétől, alkalmazotti létszámától, tulajdonosi hátterétől, ügyfélkörétől és beszállítói kapcsolataitól.
Sok vállalat számára az ESG nem jogszabályi, hanem üzleti elvárásként jelenik meg. Nagyvállalati ügyfelek, nemzetközi partnerek, bankok és befektetők is kérhetnek ESG adatokat.
Az ESG kötelezettség elsősorban nagyobb vállalatokat, bizonyos jelentéstételre kötelezett szervezeteket és nemzetközi értékláncban működő cégeket érinthet. Közvetetten azonban kisebb vállalkozások is érintettek lehetnek, ha nagyvállalatok beszállítóiként működnek.
Az érintettséget érdemes külön megvizsgálni, ha a vállalat:
nagyvállalati beszállító
exportpiacokon működik
banki finanszírozást vesz igénybe
nemzetközi cégcsoport része
fenntarthatósági adatokat kérnek tőle
A fenntarthatóság egy átfogó szemlélet, amely a hosszú távú környezeti, társadalmi és gazdasági működésre fókuszál. Az ESG ennek mérhető, vállalati szinten alkalmazható rendszere, amely adatokat, mutatókat, célokat és jelentéstételi folyamatokat kapcsol a fenntarthatósághoz.
Egyszerűen megfogalmazva:
Fenntarthatóság: a cél és szemlélet
ESG: a mérési, irányítási és riportálási rendszer
A CSR jellemzően a vállalat társadalmi felelősségvállalási aktivitásait jelenti, míg az ESG mérhető, adatvezérelt és üzleti döntésekhez kapcsolódó keretrendszer. A CSR gyakran kommunikációs vagy reputációs fókuszú, az ESG viszont kockázatkezelési, megfelelési és stratégiai szerepet is betölt.
Például egy adományozási program lehet CSR aktivitás, míg az energiafelhasználás, kibocsátás, munkavállalói adatok és irányítási folyamatok mérése ESG rendszer része.
Az ESG jelentés olyan strukturált dokumentum, amely bemutatja a vállalat környezeti, társadalmi és vállalatirányítási teljesítményét. Célja, hogy átláthatóvá tegye a vállalat fenntarthatósági működését, kockázatait, céljait és eredményeit.
Egy ESG jelentés tartalmazhatja:
-környezeti adatokat
-társadalmi mutatókat
-vállalatirányítási információkat
-fenntarthatósági célokat
-kockázatokat és intézkedéseket
-beszállítói láncra vonatkozó adatokat
Az ESG jelentés készítése adatgyűjtéssel, lényegességi elemzéssel, célmeghatározással és strukturált riportálással történik. A folyamat célja, hogy a vállalat hiteles, ellenőrizhető és összehasonlítható módon mutassa be fenntarthatósági teljesítményét.
Az ESG jelentéskészítés fő lépései:
1. jelenlegi helyzet felmérése
2. lényeges ESG témák azonosítása
3. adatgyűjtési rendszer kialakítása
4. ESG mutatók meghatározása
5. célok és intézkedések rögzítése
6. jelentés elkészítése
7. ellenőrzés és publikálás
A kettős lényegességi elemzés azt vizsgálja, hogy a vállalat hogyan hat a környezetre és társadalomra, valamint ezek a fenntarthatósági tényezők hogyan hatnak vissza a vállalat üzleti működésére. Ez az ESG és a fenntarthatósági jelentéstétel egyik legfontosabb alapelve.
A kettős lényegesség két oldala:
Hatás lényegesség: hogyan hat a vállalat a környezetre és társadalomra
Pénzügyi lényegesség: hogyan hatnak az ESG tényezők a vállalatra
A CSRD az Európai Unió fenntarthatósági jelentéstételi irányelve, amely egységesebb és átláthatóbb ESG riportálást ír elő az érintett vállalatok számára. A CSRD célja, hogy a fenntarthatósági adatok összehasonlíthatóbbak, ellenőrizhetőbbek és megbízhatóbbak legyenek.
A CSRD többek között az alábbiakat érinti:
-ESG adatgyűjtés
-fenntarthatósági jelentés
-kettős lényegességi elemzés
-auditálhatóság
-értéklánc adatok
-vállalatirányítási információk
Az ESRS az európai fenntarthatósági jelentéstételi szabványrendszer, amely meghatározza, milyen ESG adatokat kell jelenteni a CSRD hatálya alá tartozó vállalatoknak. Az ESRS célja, hogy egységes szerkezetet adjon a fenntarthatósági jelentéseknek.
Az ESRS témái közé tartozhatnak:
-klímaváltozás
-környezeti hatások
-saját munkavállalók
-értékláncban dolgozók
-üzleti magatartás
-vállalatirányítás
Egy vállalat az ESG bevezetését helyzetfelméréssel, adatgyűjtéssel és prioritások kijelölésével kezdheti. A cél nem az, hogy minden egyszerre készüljön el, hanem hogy létrejöjjön egy mérhető, fejleszthető és üzletileg hasznos ESG rendszer.
Javasolt első lépések:
-ESG érintettség vizsgálata
-meglévő adatok feltérképezése
-lényeges témák azonosítása
-felelősök kijelölése
-célok és KPI-ok meghatározása
-bevezetési ütemterv készítése
Az ESG bevezetés időigénye a vállalat méretétől, adatérettségétől és szabályozási érintettségétől függ. Egy egyszerűbb szervezetnél néhány hónap alatt elindítható a rendszer, míg egy komplex nagyvállalatnál hosszabb előkészítésre lehet szükség.
Általános időkeretek:
kisebb szervezet: 1–3 hónap
közepes vállalat: 3–6 hónap
komplex nagyvállalat: 6–12 hónap
A legtöbb ESG projektben az adatgyűjtés és a belső folyamatok kialakítása igényli a legtöbb időt.
Az ESG bevezetés költsége a vállalat méretétől, a szükséges adatgyűjtés mélységétől, a jelentéstételi kötelezettségtől és a bevont szakértői támogatástól függ. Nincs minden vállalatra érvényes egységes ár, mert az ESG munka terjedelme jelentősen eltérhet.
A költséget befolyásoló tényezők:
-ESG helyzetfelmérés
-stratégiaalkotás
-adatgyűjtési rendszer
-jelentéskészítés
-képzés
-szoftver vagy technológiai támogatás
-külső tanácsadás
ESG tanácsadót akkor érdemes bevonni, ha a vállalat nem biztos az érintettségében, hiányoznak az ESG adatai, jelentést kell készítenie, vagy gyorsan szeretne megfelelni ügyfél-, banki vagy szabályozói elvárásoknak. A tanácsadó segíthet a folyamat felépítésében és a hibák elkerülésében.
Szakértői támogatás különösen hasznos, ha:
-ESG vagy CSRD érintettség merül fel
-nincs belső ESG felelős
-több területről kell adatot gyűjteni
-beszállítói elvárásoknak kell megfelelni
-vezetői döntéstámogatásra van szükség
Az ESG azért fontos a beszállítóknak, mert egyre több nagyvállalat kér fenntarthatósági adatokat partnereitől. Egy beszállító versenyelőnybe kerülhet, ha képes ESG adatokat szolgáltatni, átlátható működést bemutatni és megfelelni az ügyféloldali elvárásoknak.
Az ESG előnyei beszállítóknak:
-jobb tenderpozíció
-erősebb ügyfélbizalom
-alacsonyabb üzleti kockázat
-könnyebb partneri megfelelés
-versenyelőny nemzetközi piacokon
A bankok és befektetők azért figyelnek az ESG-re, mert a fenntarthatósági tényezők üzleti és pénzügyi kockázatokat is jelezhetnek. Egy vállalat energiafüggősége, szabályozási kitettsége, munkaerő-megtartása vagy irányítási átláthatósága befolyásolhatja hosszú távú stabilitását.
Gyakori ESG szempontok finanszírozásnál:
-energiahatékonyság
-kibocsátási kockázatok
-szabályozási megfelelés
-vállalatirányítás
-munkaerő-stabilitás
-reputációs kockázat
Egy vállalatnak olyan ESG adatokra van szüksége, amelyek bemutatják környezeti, társadalmi és vállalatirányítási teljesítményét. A szükséges adatok köre függ a vállalat tevékenységétől, méretétől, jelentéstételi kötelezettségétől és üzleti partnerei elvárásaitól.
Gyakori ESG adatok:
-energiafelhasználás
-üvegházhatású gázkibocsátás
-vízfelhasználás
-hulladékmennyiség
-munkavállalói létszám
-fluktuáció
-munkabalesetek
-képzési órák
-beszállítói adatok
-etikai és megfelelési folyamatok
Az ESG KPI-ok olyan mérőszámok, amelyek segítenek nyomon követni a vállalat fenntarthatósági teljesítményét. A jó ESG KPI mérhető, összehasonlítható, üzletileg releváns és rendszeresen frissíthető.
Példák ESG KPI-okra:
-energiafelhasználás
-CO2-kibocsátás
-megújuló energia aránya
-hulladék újrahasznosítási arány
-munkavállalói fluktuáció
-képzési órák száma
-női vezetők aránya
-beszállítói ESG értékelések aránya
-etikai incidensek száma
ESG stratégiát azért érdemes készíteni, mert segít a vállalatnak átláthatóan kezelni fenntarthatósági kockázatait, üzleti lehetőségeit és megfelelési feladatait. Egy jó ESG stratégia nem különálló dokumentum, hanem a vállalati működés része.
Az ESG stratégia előnyei:
-világos prioritások
-mérhető célok
-jobb adatminőség
-erősebb ügyfélbizalom
-felkészülés szabályozási elvárásokra
-versenyelőny tendereken és partnerkapcsolatokban
Egy ESG tanácsadó segíthet felmérni a vállalat ESG érintettségét, kialakítani a stratégiát, meghatározni a szükséges adatokat, támogatni a jelentéskészítést és felkészíteni a szervezetet a megfelelési elvárásokra.
Az ESG tanácsadás jellemző területei:
-ESG helyzetfelmérés
-CSRD és ESRS felkészülés
-kettős lényegességi elemzés
-ESG stratégia
-adatgyűjtési rendszer
-ESG jelentés
-vezetői és munkatársi képzés