A kormány nyilvánosságra hozta a 2035-ig szóló új, állami építési beruházási programját, amelynek keretösszege több mint 9500 milliárd forint. Ez nem egyszeri kiadás, hanem több mint egy évtizeden átívelő, ütemezett program, amely az infrastruktúra-fejlesztéstől a vízgazdálkodáson át a kulturális és oktatási intézmények modernizálásáig számos területet érint. A rendelettervezet, mely a közlekedési és vízügyi fejlesztésektől a kulturális beruházásokig számos területet lefed, 2025. augusztus 21.-ig volt véleményezhető.
A rendelettervezet újdonsága nem magukban a projektekben van – ezek többsége már korábban is ismert volt, szerepelt fejlesztési stratégiákban vagy előkészítés alatt állt –, hanem abban, hogy most először egy egységes, ágazati bontású és 2035-ig előretekintő állami beruházási keretprogramba rendezték őket. Ez azt jelenti, hogy a kormány nem csak éves szinten, hanem egy több mint évtizedes horizonton rögzíti, mely állami beruházások számítanak prioritásnak, és ezekhez rendeli a költségvetési előirányzatokat.
A következő két évben több százmilliárd forint értékben indulnak új projektek, amelyek a legfontosabb területekre fókuszálnak:
- Vízgazdálkodás: Elindul a balatonszéplaki szivattyútelep korszerűsítése és a Sarudi szivornya átépítése. 2026-ban új létesítmények és öntözési kapacitásbővítések kerülnek terítékre. A legnagyobb értékű projekt a Tisza menti komplex árvízvédelmi program (több mint 400 milliárd forint).
- Közlekedés: Terveznek új gyorsforgalmi utakat, vasúti csomópontokat és Duna-híd fejlesztéseket. A második legnagyobb értékű projekt a Budapest–Belgrád vasútvonal fejlesztése (közel 350 milliárd forint).
- Kultúra és oktatás: Folytatódik a vidéki intézmények modernizálása, valamint egyetemi campusok és kollégiumok építése.
- Egészségügy és sport: Az országos kórházfejlesztési program első üteme mintegy 300 milliárd forintos keretből indul, új szárnyakkal és diagnosztikai központokkal bővülve.
A három legnagyobb értékű projekt a Tisza menti komplex árvízvédelmi program (több mint 400 milliárd forint), a Budapest–Belgrád vasútvonal fejlesztése (közel 350 milliárd forint) és az országos kórházfejlesztési program első üteme (mintegy 300 milliárd forint).
