A munkáshitel részletszabályairól szóló 372/2024. (XI. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) nem zárja ki, hogy szakképzési munkaszerződéssel rendelkező fiatal vegye igénybe a munkáshitelt:
„3. § (2) A munkáshitelre vonatkozó kölcsönszerződés megkötése akkor igényelhető, ha
- a) az igénylő betöltötte a 17. életévét, de még nem töltötte be a 26. életévét,
- b) az igénylő rendelkezik magyarországi lakcímmel,
- c) az igénylő 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy a kölcsön iránti kérelem benyújtásának időpontjában és azt megelőzőenlegalább 3 hónapja folyamatosana társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: ) 6. § (1) bekezdés a) pontja, b) pont bd) alpontja vagy d)–i) pontja vagy munkavégzésre vonatkozó szerződés szerint biztosított (a továbbiakban: biztosítotti jogviszony),
- d) az igénylő büntetlen előéletű,
- e) az igénylőnek nincs az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, ötezer forintot meghaladó köztartozása,
- f) az igénylőnek nincs a központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: 2011. évi CXXII. törvény) 11. § (1) bekezdése szerinti, a Központi Hitelinformációs Rendszerben (a továbbiakban: KHR) nyilvántartott tartozása, ide nem értve azt az esetet, amikor a késedelmes tartozás teljesítése már megtörtént, azonban a teljesítésre a kölcsönkérelem benyújtását megelőző egy éven belül került sor, és a 2011. évi CXXII. törvény 8. § (4) bekezdése alapján a hiteladósra vonatkozó referenciaadatot a KHR-ből még nem törölték,
- g) az igénylő vállalja, hogy a hitel folyósításától számított legalább öt évig bejelentett magyarországi lakcímmel rendelkezik, életvitelszerűen Magyarországon tartózkodik és dolgozik,
- h)az igénylő rendszeres, a hiteltörlesztését lehetővé tevő jövedelemmel rendelkezik,
- i) az igénylő nem rendelkezik érvényes hallgatói, tanulói jogviszonnyal felsőoktatási intézményben, és nem rendelkezik felsőoktatási intézményben szerzett oklevéllel,
- j)a Tbj. 6. § (1) bekezdés a) pontja szerint biztosított igénylő esetén heti munkaideje legalább húsz óra,
- k) a Tbj. 6. § (1) bekezdés b) pont bd) alpontja vagy d)–i) pontja szerint biztosított igénylő esetén jövedelme eléri vagy meghaladja a heti húsz órás munkaviszonyban foglalkoztatottak átlagos jövedelmét.”
A szakképzési munkaszerződéssel is munkaviszony jön létre, valamint a Tbj. 6. § (1) a) pontja szerint biztosítotti jogviszony is létrejön, így ha a többi feltétel is teljesül, akkor elvben nem kizárt a munkáshitel felvétele a szakképzési munkaszerződéssel rendelkezők esetén. Megjegyzendő azonban, hogy amennyiben a rendelet szerinti minimális 20 órás heti munkaidő esetén a maximális 168 ezer Ft szakképzési munkabért kapja a képzésben részt vevő személy, munkabére még úgy is időarányosan a garantált bérminimum alatt marad, illetve teljes munkaidős szakképzési munkaszerződés esetén sem fizethető ki ennél az összegnél több szakképzési munkabérként. Továbbá a szakképzési munkaszerződés szükségképpen határozott időre szóló szerződés, ami szintén befolyásolja az igénylő hitelképességét.
A Kormányrendelet 3. § (4) bekezdése szerint:
„Kölcsönszerződés csak olyan igénylővel köthető, akit a hitelintézet az általános belső szabályai szerint az igényelt kölcsön felvételéhez hitelképesnek minősít.”
Ezen felhatalmazás alapján a bankok nem csupán az egyedi hitelképesség vizsgálat során zárhatják ki a munkáshitelből azokat, akik kizárólag szakképzési munkaszerződés alapján rendelkeznek munkaviszonnyal, hanem olyan általános feltételeket is megfogalmazhatnak a hitel feltételeként, amely kizárja azokat, akiknek nincs más munkaviszonyuk. Például van olyan bank, amely a munkáshitel igénylési feltételeként havi minimum 177 420 Ft jövedelmet és legalább három hónapja fennálló, határozatlan időre szóló munkaviszonyt ír elő.
Tehát a Kormányrendelet nem zárja ki az igénylők köréből azokat, akik szakképzési munkaszerződéses munkaviszonnyal rendelkeznek, sem direkt, sem indirekt módon, sőt, azt sem írja elő feltételként, hogy az igénylő állam által elismert, középfokú szakmai végzettséggel rendelkezzen az igényléskor. Figyelembe véve azonban, hogy a munkáshitelt mindenki csak egyszer veheti igénybe, semmiképp sem ajánlható, hogy egy fiatal kizárólag szakképzési munkaszerződés alapján, még szakmai végzettségének megszerzése előtt vegye igénybe azt, hiszen így, ha hitelképesnek is minősíti egy pénzintézet, mindenképp csak alacsonyabb összeget vehet igénybe, amelynek visszafizetése több tényező miatt bizonytalan is lehet (hiszen a hitel felvételekor még sem állandó munkahellyel, sem szakmával nem rendelkezik). Így inkább az lehet fontos információ, hogy fő munkaviszonnyal párhuzamosan létesített szakképzési munkaszerződéses munkaviszony és szakképzési munkabér figyelembevételét lehetővé teszi a Kormányrendelet a munkáshitel igénylése során.
