Új környezetvédelmi felelősségbiztosítási kötelezettség

2024. január 1-jével változott a hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező cégek környezetszennyezési felelősségbiztosításra vonatkozó előírás. A pénzügyi biztosíték, a céltartalék képzésére kötelezettek köréről, a pénzügyi biztosíték, a céltartalék formájáról és mértékéről, felhasználásának feltételeiről, elszámolásának és nyilvántartásának szabályairól, valamint a környezetvédelmi biztosítás részletes szabályairól szóló 271/2023. (VI. 29.) Korm. rendelet szerint minimális felelősségbiztosítási limitek kerülnek meghatározásra.

Kinek kötelező a környezetvédelmi felelősségbiztosítás?

A 271/2023 (VI.29.) kormányrendelet alapján 2024. január elsejétől környezetvédelmi felelősségbiztosítással kell rendelkeznie, ha az Ön vállalkozása hulladéktermelő, vagy hulladékgazdálkodó. Hulladéktermelőnek minősül minden olyan gazdálkodó szervezet, melynek a telephelyén a tárgyévben képződött és birtokolt hulladék összes mennyisége meghaladja

  1. a) veszélyes hulladék esetén a 200 kg-ot (heti 3,5 kg),
    b) nem veszélyes hulladék esetén a 2000 kg-ot (heti 38 kg),
    c) nem veszélyes építési-bontási hulladék esetén az 5000 kg-ot meghaladja.

Veszélyes hulladék pl: olajszűrő, fékfolyadék, zsírok, kenőanyagok, szappanok, mosószerek, fertőtlenítőszerek és kozmetikumok gyártásából, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladék. Például: autószerviz, vegyipari, gyógyszergyártó vállalkozás, egészségügy intézmény, laboratórium.

Nem veszélyes hulladék pl: műanyag hulladék, hulladékká vált gumiabroncsok, papír és karton, fémhulladék, fűrészpor, faforgács, gyümölcs, zöldség, étolaj, hús, és hal élelmiszerek előállításából, feldolgozásából származó hulladék. Például: étterem, kifőzde, szálláshely, virágüzlet, iroda, edzőterem, szállítmányozási vállalkozás.

Hulladékgazdálkodónak minősül minden olyan gazdálkodó szervezet, amely:

  1. a) a törvény (2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról) szerint hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységet végez, – ide nem értve a hulladéklerakó üzemeltetőjét –, valamint
    b) amely az 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott célból Magyarország területére hulladékot behoz, kivisz vagy átszállít.

A környezetvédelmi felelősségbiztosítás a jelenleg hatályos jogszabályok alapján fedezetet nyújt a hulladéktermelő  és -gazdálkodó vállalkozás számára az előre nem látható véletlen, váratlan, a normális működésétől eltérő eseményre visszavezethető környezetkárosodásra és az ebből keletkező fizetési kötelezettségére.

A biztosítást kötelező megkötni, ha a gazdálkodó szervezet a telephelyén a tárgyévben képződött és birtokolt hulladék összes mennyisége:

  1. a) veszélyes hulladék esetén a 200 kg-ot,
  2. b) nem veszélyes hulladék esetén – a c) pontban foglaltak kivételével – a 2000 kg-ot vagy
  3. c) nem veszélyes építési-bontási hulladék esetén az 5000 kg-ot meghaladja.

Milyen tevékenységekre terjed ki?

  1. Nem veszélyes hulladék gyűjtése, szállítása, kereskedelme, közvetítése
  2. Nem veszélyes hulladék hasznosítása, előkezelése
  3. Nem veszélyes hulladékok ártalmatlanítása (a hulladéklerakók kivételével)
  4. Nem veszélyes hulladék termelése
  5. Veszélyes és nem veszélyes hulladék gyűjtése, szállítása, kereskedelme, közvetítése
  6. Veszélyes és nem veszélyes hulladék hasznosítása, előkezelése
  7. Veszélyes és nem veszélyes hulladékok ártalmatlanítása (a hulladéklerakók kivételével)
  8. Veszélyes és nem veszélyes hulladék termelése

A környezeti biztosítás a szerződő a cég tevékenységével okozott, előre nem látható környezeti károk felszámolásának finanszírozására szolgál. A jogszabály szerinti minimális limit 10 000 000 Ft/ telephely, mely a veszélyességi besorolás szerint még növekedhet. A környezetvédelmi biztosítás meglétét az üzleti év végét követő május 31-éig szükséges igazolni a hulladékgazdálkodási hatóság részére.

Felhívjuk az érintett vállalkozások figyelmét,  hogy a jelenleg elterjedt környezetvédelmi felelősségbiztosítások többsége nem felel meg a kormányrendelet követelményeinek, ugyanis ezek nem minden esetben fedezik a környezeti elemekben okozott károkat

A témával kapcsolatban szeretnénk szíves figyelmébe ajánlani a Hungarorisk cikkét, mely ide kattintva érhető el.