Mi az az ESG?
Az ESG rövidítés három angol szó kezdőbetűjét takarja: environmental (környezeti), social (társadalmi) és governance (irányítás). A hazai vállalkozások egy része már ma is szembesül az ESG-vel összefüggő adatkérésekkel és megfelelőségi elvárásokkal. Ezek olyan fenntarthatósági szempontok, amelyeket ma még csak a nagyvállalatoknak, de idővel szinte minden piaci szereplőnek figyelembe kell majd vennie a döntéshozatal, illetve a beszámolók készítése során. Az ESG célja a vállalatok mindennapi tevékenységében rejlő nem pénzügyi kockázatok és lehetőségek nyomon követése. A kockázatokat három nagy tématerületbe soroljuk/sorolhatjuk.
A környezetvédelem területén lég-, víz- és talajszennyezésről, hulladékkezelésről, vízgazdálkodásról, valamint a végzett tevékenység pozitív környezeti hatásairól elvárt a jelentéstétel.
A társadalmi pillér alatt jelentenek a vállalatok/vállalkozások arról, hogy miként gondoskodnak a dolgozóik fejlődéséről, személyügyi kérdésekkel kapcsolatos gyakorlataikról. Itt jelentenek a termékeik biztonságáról és minőségéről, a munkahelyi biztonság- és egészségvédelem kérdéseiről, valamint a társadalmi felelősségvállalásról is.
Az irányítás tématerület alatt a részvényesek jogai, az igazgatótanács diverzitása, a vezetőség kompenzációja, és hogy ezek mennyire vannak összhangban a fenntarthatósági célokkal. Itt jelentenek a versenyellenes magatartással és korrupcióval kapcsolatos tényezőkről is a vállalkozások.
Természetesen nem minden tényező esetében egyformán érintettek a vállalkozások, például egy pénzintézet esetében az üvegházhatású gázok kibocsájtása nem annyira releváns, illetve nehezen megfogható, mint például egy energiaipari cég esetében. A cégek a rajuk nézve materiális, azaz lényegesnek tekinthető tényezőkről kell jelenteni.
Alapvetően a materiális tényezők a pénzügyi materialitás alapján kerülnek meghatározásra, vagyis azokat a tényezőket kell lényegesnek tekinteni, amelyek hatással vannak a cég/vállalkozás pénzügyi teljesítményeire. Ilyenek lehetnek a váratlan plusz költségek, bírságok, bevétel csökkenések, vagy a vállalati márka romlása stb.
Jogi háttér, az ESG szabályrendszer
Az Európai Unió több olyan jogszabályt alkotott az utóbbi években, amelyek érvényesíteni és egységesíteni kívánják az ESG szempontokat a gazdaságban. Az egyes vállalatok ESG-teljesítménye egyre inkább befolyásolja a hozzáférést a finanszírozáshoz és a piacokhoz, így ez egyre jelentősebb hatással bír a vállalkozások versenyképességére.
Az ESG szabályok nem egy jogforrásban találhatók meg, hanem több EU-s és hazai jogforrás adja jelenleg az ESG szabályok együttesét. Az ESG szabályrendszer egyik első elemének tekinthető az EU NFRD irányelve (az Európai Parlament és a Tanács 2014/95/EU irányelve), amely az 500 főnél több munkavállalót foglalkoztató vállalkozások számára írja elő, hogy bizonyos (nem pénzügyi) információkat is közzé tegyenek. A 2014 őszén hatályba lépett irányelvet a számviteli törvény ültette át a magyar jogba és az ESG szempontokat az 500 főnél több munkavállalót foglalkoztató (és további kritériumokat teljesítő) vállalkozásoknak a nem pénzügyi kimutatásukban kell szerepeltetni.
2021. április 21-én az Európai Bizottság elfogadta a fenntartható finanszírozás csomagot, melynek része CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive) javaslat, mely megreformálja és kibővíti a közzétételi kötelezettségek körét. A fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati jelentéstételről szóló irányelv hazai jogrendszerbe ültetését szolgálja a 2023. november 14-én benyújtásra került törvénytervezet a nemzeti ESG-keretrendszerről, a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól. A tervezet rögzíti a beszámolóval kapcsolatos alapelveket és az ahhoz kapcsolódó intézményrendszert.
Milyen vállalatokra vonatkozik az ESG jelentéstételi kötelezettség?
A törvénytervezet meghatározza az ESG jelentéstételre kötelezettek körét és a CSRD irányelv alapján rögzíti, hogy melyik vállalati kategória mikor kerül a törvény hatálya alá.
2025-ben kell számot adni a 2024-es pénzügyi évről azoknak a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő nagyvállalkozásoknak, amelynél az üzleti évet megelőző üzleti évben a mérleg fordulónapján az alábbi mutatóértékek közül legalább kettő meghaladta a határéréket: 10.000 millió forint mérlegfőösszeg, 20.000 millió forint éves nettó árbevétel, illetve az éves átlagban 500 fő foglalkoztatott.
2026. évtől a törvény hatálya azokra a nagyvállalkozásokra is ki fog terjedni, amelyeknél a fenti három határérték közül kettő fennáll, azzal a különbséggel, hogy esetükben a foglalkoztatottakra vonatkozó határérték 250 fő lesz.
2027-től az ESG jelentéstételi kötelezettség ki fog terjedni a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősül kis- és középvállalkozásokra is.
Hogyan kell jelenteni?
Az ESG keretrendszer lényegében egy jelentéstételi keretrendszer. Egyelőre nincs standard ESG keretrendszer, csak általános konszenzus van arról, hogy milyen fő témákat fed le (lásd fent).
Az adatok szintjén ebből adódóan számos eltérés lehetséges, (a cégek/vállalkozások tevékenységének sokszínűségéből adódóan), ebből kifolyólag a vállalatok/vállalkozások fenntarthatósági jelentésteli sztenderdek alapján döntik el, hogy mit és hogyan jelentenek.
A jelentéstétel egy vagy több jelentéstételi keretrendszer mentén szokott zajlani. A két legyakrabban használt jelentéstételi keretrendszer a Global Reporting Initiative (GRI) és a Sustainable Accounting Standards Board (SASB).
A jelentés leggyakoribb formája egy fenntarthatósági jelentés kiadása, de egyre elterjedtebb a vállalatok körében a jelentés helyett vagy azzal együtt az adatok weblapokon való közzététele, ezzel bemutatva a vállalat ESG teljesítményét.
További információk
A Budapesti Értéktőzsde Zrt. ajánlása itt található: https://www.bet.hu/Kibocsatok/Ajanlasok-kibocsatoknak/bet-esg-/esg-guide
Csatolt dokumentum: Törvénytervezet
