Üdvözöljük a

Tájékoztatás a Kertv. módosításáról

honlapján!

-

Tájékoztatás a Kertv. módosításáról

Szerző: Dera | 2020. december 15.

A 2020/275. számú Magyar Közlönyben megjelent a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosítása melynek célja, hogy lehetőséget teremtsen a Horeca (hotelrestaurant-cafe) piacon általános gyakorlatként alkalmazott kizárólagos termékértékesítési szerződések visszaszorítására. A Horeca piacon a nagy gyártók kötik le - a kisebb gyártókkal szemben - kizárólagos megállapodások megkötésével a forgalom döntő hányadát. Így például sem az import, sem a kisüzemi gyártók nem tudtak piacot nyerni a gyárakkal szemben a kizárólagossági kikötések miatt. 

>>>

A módosítás egyik célja, hogy a versenyproblémát kiváltó (halmozott) piaclezáró hatást csökkentse és a kisebb piaci szereplők (pl.: kisüzemi sörfőzdék) így nagyobb eséllyel gyakorolhassanak hatást a piacon. A javaslat további célja, hogy a piaci szereplők ne csak egy gyártó termékeit árusítsák, hanem több gyártó termékét is szerepeltessék a szortimentjükben, ami a fogyasztók számára kedvezőbb helyzetet teremet.

 

 

A módosítás az alábbiakat tartalmazza:

1. § A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 7/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„7/B. § (1) Sör, üdítő- és gyümölcsital, gyümölcslé és gyümölcsnektár, valamint ásványvíz és szikvíz (szódavíz) értékesítésével összefüggésben nem tehető olyan jognyilatkozat, amely értelmében a jognyilatkozat szerinti termék tekintetében a vendéglátó üzlet – ideértve az alkalmi rendezvényen való értékesítést is – vagy szálláshely (a továbbiakban e § alkalmazásában együttesen: italt árusító vendéglátó üzlet) egy naptári évre, illetve az alkalmi rendezvényre vonatkozó összes beszerzésének több mint 80%-a ugyanazon gyártótól származik.

(2) Az italt árusító vendéglátó üzlet köteles a sör – kivéve csapon értékesített sör –, üdítő- és gyümölcsital, gyümölcslé és gyümölcsnektár, valamint ásványvíz és szikvíz (szódavíz) értékesítése esetén termékenként legalább két különböző gyártó termékeinek értékesítését biztosítani.

(3) Sör csapon történő értékesítése esetén (1) bekezdés szerinti jognyilatkozat abban az esetben tehető, ha az italt árusító vendéglátó üzlet biztosítja legalább egy olyan, kisüzemi sörfőzde (gyártó) által előállított sör csapon történő folyamatos értékesítését, amely kisüzemi sörfőzde felett kisüzemi sörfőzdének nem minősülő sörgyártó a Tpvt. szerinti közvetlen vagy közvetett irányítással nem rendelkezik, és amely nem folytat sörgyártásra irányuló együttműködést kisüzemi sörfőzdének nem minősülő sörgyártóval.

(4) A (3) bekezdés alapján eljáró italt árusító vendéglátó üzlet a kisüzemi sörfőzde által előállított sör csapon történő folyamatos értékesítését oly módon biztosítja, hogy – figyelembe véve a csapolt sörre vonatkozó beszerzéseinek egy naptári évre vetített átlagát − a kisüzemi sörfőzde által előállított sör az italt árusító vendéglátó üzlet által tárgyévben vagy alkalmi rendezvényen, csapon történő értékesítésre beszerzett összes sörmennyiség legalább 20%-át elérje.

(5) Az (1)–(4) bekezdésbe ütköző jognyilatkozat semmis.

(6) Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom nem vonatkozik az olyan megállapodásra, amely egymástól nem független vállalkozások között jön létre.

(7) E § alkalmazásában

a) sör alatt a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) szerinti sört,

b) jognyilatkozat alatt a jelentős piaci erővel rendelkező gyártó által alkalmazott vagy megkövetelt egyoldalú szerződési kikötést vagy jognyilatkozatot,

c) kisüzemi sörfőzde alatt a Jöt. szerinti kisüzemi sörfőzdét kell érteni.

(8) E § alkalmazásában jelentős piaci erővel rendelkező gyártónak számít a gyártó, ha az adott vállalatcsoport – ideértve a számvitelről szóló törvény szerinti anya- és leányvállalatok összességét – konszolidált éves nettó árbevétele meghaladja

a) sörgyártó esetén a 30 milliárd forintot,

b) üdítő- és gyümölcsital, gyümölcslé és gyümölcsnektár, valamint ásványvíz és szikvíz (szódavíz) gyártója esetén a 10 milliárd forintot.”

2. § A Kertv. 9. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3a) A 7/B. § megsértése miatt a Gazdasági Versenyhivatal jár el versenyfelügyeleti eljárásban, a Tpvt. megsértése esetén irányadó rendelkezések szerint azzal, hogy a 7/B. § hatálya alá tartozó jogsértésre vonatkozóan a Tpvt. IX. fejezete szerinti bejelentésre vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók.”

3. § A Kertv. 11/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„11/D. § (1) A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosításáról szóló 2020. évi CXL. törvény (a továbbiakban: 2020. évi CXL. törvény) hatálybalépését megelőzően tett, a 7/B. §-ba ütköző jognyilatkozatok 2021. augusztus 1-jén hatályukat vesztik. A 2020. évi CXL. törvény hatálybalépését megelőzően tett jognyilatkozatoknak a 2020. évi CXL. törvény hatálybalépését követő módosítása során a 7/B. § ban foglaltakat alkalmazni kell.

(2) A 2020. évi CXL. törvény hatálybalépésekor a 7/B. § (1) bekezdése szerinti jognyilatkozattal rendelkező italt árusító vendéglátó üzlet a 7/B. § (2) bekezdését 2021. augusztus 1-jétől köteles alkalmazni. A 2020. évi CXL. törvény hatálybalépésekor a 7/B. § (1) bekezdése szerinti jognyilatkozattal nem rendelkező italt árusító vendéglátó üzlet a 7/B. § (2) bekezdését 2021. március 1-jétől köteles alkalmazni.”

4. § A Kertv.

a) 7/A. § (1) bekezdésében az „1996. évi LVII. törvény” szövegrész helyébe az „1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.)” szöveg,

b) 9. § (3) bekezdésében az „a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény” szövegrész helyébe az „a Tpvt.” szöveg lép.

5. § Hatályát veszti a Kertv. 9. § (3b) bekezdése.

6. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Csatolt állományok: