Üdvözöljük a

A kisadózó vállalkozók tételes adójáról

honlapján!

-

A kisadózó vállalkozók tételes adójáról

Szerző: Dera | 2022. július 21.

Tisztelt Vállalkozó! / Tisztelt Tagunk!
A Magyar Közlöny 118. számában - 2022. július 18-án, hétfőn – megjelent a 2022. évi XIII. törvény a kisadózó vállalkozók tételes adójáról. >>>

Az országgyűlés által elfogadott KATA módosítás csak részben illeszkedik azokhoz az irányokhoz, amit a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, illetve országos szinten a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara javasolt az előzetes KATA egyeztetéseken.
A TMKIK, mint területi kamara továbbra is feladatának tekinti, hogy a vállalkozói észrevételeket, kifogásokat összegezve, strukturált módon továbbítsa az MKIK felé, hogy az országos szervezet a döntéshozók felé megtegye javaslatait.
Továbbra is azt javasoljuk az új szabályozásban, hogy:
- a KATA módosítások csak 2023. január 1-i hatállyal kerüljenek bevezetésre;
Problémásnak tartjuk és átgondolásra javasoljuk az új szabályozásban:
- a tételes adó valorizációjának elmaradásával nem lett megoldva a vállalkozók alacsony nyugdíj és társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultsága;
- 12 millió forintot meghaladó árbevétel esetén a vállalkozások túllépik az ÁFA alanyi mentesség értékhatárát, ez eddig összhangban volt a KATA bevételi korlátjával;
- a KATA adózási forma mellékállásban nem lesz választható;
- a katát választók köre leszűkítésre került a főállású egyéni vállalkozókra, az ebből következő adónem váltási kötelezettség jelentős adminisztrációs terhet ró az érintettekre. Célszerű lenne kiemelten a bt.-k számára kiegészítő rendelkezésekkel könnyebbé tenni a váltást;
- a gazdaság fehérítése érdekében a többségében lakosság számára értékesítő katás egyéni vállalkozások számára korlátozott számban és értékben legyen lehetőség a vállalati számlák kiállítására is;
- az átalányadózás – mint a PM által választásra leggyakrabban javasolt adónem – szabályai és adminisztrációs feladatai jelenleg – a KATA adózáshoz szokott vállalkozásoknak - túlzottan bonyolultak, ezért az átalányadózás szabályainak és adminisztrációjának egyszerűsítését javasoljuk;
- fontos, hogy a KATA helyett a választani javasolt adózási módokról – így pl. az átalányadózásról – a kormányzat vagy a NAV közérthető és jól használható tájékoztató anyagokat tegyen elérhetővé a vállalkozások számára vagy tartson tájékoztató rendezvényeket.
A 2022. szeptember 01-től hatályba lépő új KATA törvény legfontosabb új előírásai a következők:
1. Csak egyéni vállalkozó lehet KATA -s (a bt-k, kkt-k, ügyvédek, ügyvédi irodák nem), viszont továbbra is lehet mezőgazdasági őstermelés mellett katázni.
Csak főfoglalkozásként lehet katázni, azaz kizárták a KATA -ból a főállású munkaviszony, saját jogú nyugdíj, rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs vagy rokkantsági ellátás, társas vállalkozói jogviszony, nevelőszülői foglakoztatási jogviszony, nappali tagozatos tanulmányok mellett vállalkozókat, illetve a külföldön biztosítottakat.
2. A KATA alanyiság megszűnik a bevétel megszerzését megelőző nappal – a taxisokon kívül – minden KATA-snak, ha kifizetőtől szerez bevételt. Ez azt jelenti, hogy a KATA -sok – a taxisokon kívül – csak magánszemélyeknek és őstermelőknek nyújthatnak szolgáltatást, értékesíthetnek terméket (cégeknek, egyéni vállalkozónak, költségvetési szerveknek nem). Ez az adószámos magánszemélyeken és az őstermelőkön kívül minden más vállalkozást is érint, mert 2022. szeptember 01-től ők nem kaphatnak kisadózótól számlát.
A Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint a KATA törvény hatálya alól kikerülő egyéni vállalkozó személyi jövedelemadó hatálya alatti adókötelezettsége 2022. szeptember 1-től áll fenn.
Több szakmai fórumon olvasható olyan szakértői vélemény, amelyek azt sugallják, hogy joghézag van az új szabályozásban, ez véleményünk szerint az alábbiak miatt nem áll fenn.
A különböző adótörvényeket nem lehet összekeverni, azok mást szabályoznak, ezt még a kezdő könyvelők és adótanácsadók is tudják. Nem lehet összemosni a kata és az szja törvény szabályait se. Súlyos tévedés az, hogy az augusztus 31-ig katázók csak 2022. január 1-re visszamenőleg választhatják idén az átalányadót. A jogszabályok egyértelműek: augusztus 31-ig az érintettek a régi kata törvény szerint teljesítik az adókötelezettségét, ez
visszamenőleg megmásíthatatlan. Ezért egy másik adótörvényben (az szja törvényben) szabályozott adózási mód (az átalányadó) fel sem merülhet 2022. augusztus 31-ig.
Az új kata törvény kedvezményes szabálya egyébként hosszabb időt biztosít az átalányadóra váltóknak. Azoknak, akiknek nem felel meg az új kata, vagy nem azt választják, 2022. október 31-ig jelenthetik be az átalányadó választását. Ebben az esetben az egyéni vállalkozó 2022. augusztus 31-ig katás, szeptember 1-től átalányadózó lesz.
A „KATA” régi és új szabályait rögzítő jogszabályhelyek, illetve a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezéseinek összevetésével ugyanis az állapítható meg, hogy a „régi KATA” jogviszony az azt rögzítő rendelkezések hatályon kívül helyezésével, 2022. augusztus 31. napján megszűnik. A „régi KATA tv” hatálya alá már nem tartozókra minden külön nyilatkozat nélkül, mintegy „automatikusan” kiterjed a természetes személyek jövedelemadó-kötelezettségét általános jelleggel szabályozó jogszabály, a személyi jövedelemadóról szóló törvény. Az „új KATA tv” átmeneti rendelkezései között rendezi azt, hogy a hatályvesztés miatt a „régi KATA” hatálya alól kikerülők, milyen határidőkön belül nyilatkozhatnak az általuk választott speciális adózási formákról: az „Új KATA” alkalmazásáról, illetve az átalányadózás választásáról. Tekintettel arra, hogy a választási lehetőség a régi KATA tv. megszűnéséhez kapcsolódik, értelemszerű, hogy az új Kata tv. csak az ezt követő időszakra biztosít döntési lehetőséget az adózók számára. Így az átmeneti rendelkezésben szereplő „2022. évre” szövegrész csak ezen időbeli hatály keretei között értelmezhető. Tehát a 2022. évnek a „régi KATA” tv. hatályvesztése utáni részére – azaz a 2022 szeptember 1. és 2022. december 31. közötti időszakra – vonatkozik a választási lehetőség. Más megközelítésben: a „régi KATA” tv. hatálya alól kikerülő egyéni vállalkozó a személyi jövedelemadó hatálya alatti adókötelezettsége 2022. szeptember 1-től áll fenn, a 2022-es adóéve ettől az időponttól értelmezhető, erre vonatkozóan biztosít a törvény az általánostól eltérő választási lehetőséget.
A törvény kimondja:
1. 7. § (1) A tételes adó mértéke havonta 50 ezer forint.
(2) Az (1) bekezdés szerinti tételes adó teljes összegét az adóalanyiság fennállásának minden megkezdett naptári hónapjára meg kell fizetni.
(3) A tételes adót a kisadózó a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig fizeti meg.
(4) Az a kisadózó, aki a naptári év minden hónapjára köteles az (1) bekezdés szerinti tételes adót megfizetni, az egyéni vállalkozásból származó bevételének naptári évben elért összegéből az (5) bekezdés szerinti keretösszeget meghaladó rész után 40 százalékos mértékű különadót (a továbbiakban: különadó) fizet. Ha a kisadózó nem köteles a naptári év minden hónapjára az (1) bekezdés szerinti tételes adót megfizetni, a különadót a kisadózói bevételének a) az e törvény szerinti adóalanyiság fennállásának az (1) bekezdés szerinti adófizetési kötelezettséggel érintett hónapjai és b) a keretösszeg egytizenkettedének szorzatát meghaladó része után fizeti meg.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott keretösszeg 18 millió forint.
2. 15. § (1) Az e törvény szerinti adóalanyiság bejelentésére vonatkozó nyilatkozat 2022. augusztus 1-jétől tehető meg a 4. §-ban foglalt szabályok szerint. Az e törvény szerinti adóalanyiság bejelentésére vonatkozóan 2022. szeptember 25-éig megtett nyilatkozat alapján az adóalanyiság a 4. § (1) bekezdésétől eltérően 2022. szeptember 1-jétől jön létre.
(2) Az e törvény szerinti adóalanyiság választására nem jogosult, 2022. augusztus 31-én a kisadózó vállalkozások tételes adóját alkalmazó egyéni vállalkozó az Szja tv. 50–56. §-a szerinti átalányadózás választását a 2022. adóévre vonatkozóan 2022. október 31-éig jelentheti be. A bejelentés módját és formáját az állami adó-és vámhatóság honlapján 2022. augusztus 15-éig közzé teszi.
(3) A 2022. augusztus 31-én a kisadózó vállalkozások tételes adóját alkalmazó kisadózó vállalkozás 2022. évben - a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 8. § (6) bekezdéstől eltérően – 40 százalékos mértékű adót abban az esetben fizet, ha az adóévben augusztus 31-éig megszerzett bevétele a) Katv. szerinti adóalanyiság fennállásának a Katv. szerinti tételes adófizetési kötelezettséggel érintett hónapjai és b) 1,5 millió forint szorzatát meghaladja.
(4) Az e törvény 3. §-a szerinti kisadózói adóalanyiságot 2022. szeptember 1-jétől választó kisadózó 2022. évben a különadót a kisadózói bevételének a) a kisadózói adóalanyiság fennállásának az 7. § (1) bekezdés szerinti adófizetési kötelezettséggel érintett hónapjai és b) 1,5 millió forint szorzatát meghaladó része után fizeti meg.
3. 25. § A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 28. §-a a következő (12) – (14) bekezdéssel egészül ki:
„(12) A kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alól a társasági adó hatálya alá áttért adózó a társaságiadó-alap megállapításakor az adózás előtti eredményét úgy módosítja, hogy ne tartalmazza azt az adózás előtti
eredményben elszámolt összeget, amelyet az adózó a kisadózó vállalkozás bevételeként már figyelembe vett, vagy amely költségként, ráfordításként e bevételhez tartozik.
(13) A kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alól a társasági adó hatálya alá áttért adózó a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyisága előtt megszerzett, előállított immateriális jószág, tárgyi eszköz alapján a társasági adó alapjánál döntése szerint folytathatja az értékcsökkenési leírást azzal, hogy ezen eszközök Tao. tv. 4. § 31/a. pontja szerinti számított nyilvántartási értékét úgy határozza meg, mintha a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság alatt a társasági adó alanya lett volna. A (8) bekezdéstől eltérően e szabályt kell alkalmazni a kisvállalati adóalanyiság adóévei tekintetében, amennyiben a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiságot kisvállalati adóalanyiság is megelőzte.
(14) A kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alól a társasági adó hatálya alá áttérő adózó esetében a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiságot megelőző időszakból fennmaradt összes elhatárolt veszteségből a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyisága időszakának minden 12 hónapjában 20-20 százalékot, 12 hónapnál rövidebb időszak esetén annak időarányos részét elszámoltnak kell tekinteni.”